Meghirdették a Szülőföldön magyarul program idei kiírását

A temesvári Bartók Béla gimnáziumban tartott sajtótájékoztatón hirdette meg csütörtökön Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Szülőföldön magyarul külhoni támogatási program 2020-as kiírását.

A program keretében azok a szülők igényelhetnek nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatást, akiknek a gyermekei Magyarország határain kívül magyar tannyelvű óvodában, iskolában tanulnak, vagy ahol ez nem létezik, választható tantárgyként tanulják a magyart. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által meghirdetett pályázat értelmében a magyarul tanuló gyermekek mindegyikét 22 400 forint értékű támogatás illeti meg, melyet a szülők pályázat benyújtásával igényelhetnek.

Potápi Árpád János ugyanakkor bejelentette: idén külön programot hirdettek a jól tanuló, és emellett jó sportteljesítményt is nyújtó külhoni magyar diákoknak. Értékes jutalmakat fognak közöttük kiosztani. Mint fogalmazott: az a cél, hogy ezeket a fiatalokat példaképként állítsák a többi fiatal elé.

Az államtitkár rövid előadásában áttekintette azokat a programokat amelyekkel a magyar állam a határon túli magyar oktatást támogatja. Elmondta: a 2002-ben indult Szülőföldön magyarul programra 5,8 milliárd forintot biztosítanak a magyar költségvetésből évente. A támogatásban mintegy 230 ezer gyermek részesül, 60 százalékuk erdélyi, vagy moldvai csángó iskolás. Elmondta: a Szülőföldön magyarul program mellett a Kárpát-medencében 94 intézményt vagy szervezetet minősítettek kiemelt nemzeti jelentőségűvé, köztük 50 magyar iskola, szórványkollégium kap e rendszeren keresztül támogatást. Megemlítette: idén 14-szeres a túligénylés a Magyar Kultúráért és Oktatásért Pályázati Programban, amelyben egymilliárd forintos keretet osztanak szét. A megnövekedett igénylést annak tulajdonította, hogy regionális kereteknél a maximális igényelhető összeget két millióról három millió forintra, a központi keretnél pedig két millióról tíz millióra emelték.

Potápi Árpád János az óvodafejlesztési programot is megemlítette, melynek a több éves támogatási kerete meghaladja 47 milliárd forintot. Kijelentette: ebből a pénzből a történelmi magyar egyházak segítségével 700 óvodát és bölcsődét újítottak fel, és 130-at építettek fel a Kárpát-medencében. Erdélyben 79 új óvoda-, bölcsőde épült, és 358 újult meg.

Bejelentette, hogy a 2015 óta támogatott határon túli szakképzési intézményeket a következő években megpróbálják bevonni a Paks 2 programba. Ezáltal próbálja Magyarország teljesíteni azt a vállalását, hogy 40 százalékban saját erőből építi meg a paksi atomerőmű új reaktorait. Hozzátette: nem akarják elszippantani a jól képzett fiatalokat, hanem lehetőséget szeretnének biztosítani számukra, hogy néhány évig magasabb fizetésért a paksi atomerőmű építőtelepén dolgozzanak. Szerinte ez a lehetőség a Nyugat-Európába távozott szakmunkások számára is vonzó lehet.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a 2011-ben elindított Határtalanul program által diákok százezrei látogattak el az országuk határain túli magyar közösségekhez. Csak az idei tanévben 101 ezer gyermek utaztatásához járulnak hozzá. Közülük 17 ezer külhoni, 9-10 ezer pedig erdélyi. E program eredményének tartotta, hogy egy a 23 évesek körében tavaly végzett magyarországi felmérésen a megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy járt már a határon túli magyar közösségben, és 63 százalékuk, hogy vannak ott élő barátaik.

Potápi Árpád János megemlítette: 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, a magyar nemzetpolitika pedig az erős magyar közösségek évét hirdette meg. Azt tekintette célnak, hogy az elmúlt évszázadban történt rossz dolgok mellett a magyarság a sikereit is tudja megmutatni.

Erdei Ildikó, a Bartók Béla gimnázium igazgatója arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a mintegy 15 ezer fős temesvári magyarság többsége vegyes családban él. A magyar iskola missziója a magyar nyelv erősítése egy olyan közösségben, ahol három családból kettő nyelvileg vegyes. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a szórványlét ne legyen szomorú élmény, sőt, jelentsen előnyt, ha valaki Temesváron magyar nyelven tanul.

Halász Ferenc, a Szülőföldön magyarul támogatási programot Erdélyben lebonyolító Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) partiumi alelnöke arról beszélt, hogy a magyar állam az elmúlt öt évben közel fél milliárd forintot fordított a Temes megyei magyar oktatásra.